Oknyomozó-szint

EREDMÉNY

undefined

Nehogy feladd! Irány neki még egyszer!
Emeljük kalapunkat, üdv az Oknyomozók között!

Még az álhíroldalak között is viszonylag ritka, hogy lényegében egyetlen egy információ se legyen igaz az általa közölt cikkben. Noha valóban élt egy Raymond Royal Rife nevű orvos, aki 1888-ban született és rákkutatással is foglalkozott, nem igaz, hogy eljárásaival valaha is gyógyította volna a rákot. Rife nem 1934-ben halt meg, hanem 1971-ben (a cikkben a leszármazottja halt meg 1971-ben), és nem megmérgezték a kórházban, hanem idős betegen, 83 éves korában hunyt el. Ezek mind egy egyszerű Google-kereséssel ellenőrizhetők. 

Rife és a hozzá hasonló, sikertelen és életük végéig az orvostársadalom által el nem ismert doktorok rendkívüli népszerűségnek örvendenek az alternatív gyógyászattal foglalkozó oldalak és az összeesküvéselméletek hívei körében. Különösen akkor legyünk nagyon óvatosak, ha a rákgyógyászattal kapcsolatban olvasunk szenzációs, vagy éppen eltitkolt felfedezéseket. Egyrészt azért, mert mivel többféle rák van, ezért nem létezhet olyen csodagyógyszer vagy eljárás, amely a “rákot”, vagyis minden rákot gyógyíthatna, másfelől a jelenlegi tudományos ismereteink szerint nincs olyan szer, amely akármelyik rákot meggyógyítaná, legfeljebb késleltetni tudja a lefolyást, illetve szüneteltetni. 


1 / 5. Mi nem igaz ebben a cikkben?

Ha nem tudod elolvasni a képet, kattints hogy felnagyítodjon!

„Svéd diáklányt erőszakolt meg a kompon öt migráns” – írta az azóta már megszűnt Meteon.org nevű álhíroldal a svéd Aftonbladet lap videóját felhasználva. Csakhogy az eredeti hír az egy svéd diákoknak szervezett, partizással egybekötött hajóútról szólt, amin a diákok szétcsapták magukat, és négy (nem öt) férfit nemi erőszak gyanújával letartóztattak. A hírben nem szerepelt, hogy a négy férfi migráns lenne, a rendőrség semmit nem árult el róluk. A Meteon anyagában szereplő 30 másodperces videóban pedig szereplők beszédét alámondással meghamisították, olyan mondatot is a szájukba adva, mint „haha, meg fogjuk erőszakolni a diáklányokat”. Minden olyan esetben, amikor egy oldal egy általunk kevésbé ismert nyelvről fordított videót használ fel az információ alátámasztására, legyünk nagyon kritikusak! 


2 / 5. Mi a baj ezzel a cikkel?

Itt használd a Google fordítóeszközét, a Translate-et!

Ha nem tudod elolvasni a képet, kattints hogy felnagyítodjon!

A FactCheck (Tényellenőrzés) nevű oldalt 2017 késő nyarán indította a Médianéző, amely a Nézőpont Intézet egyik médiakutatással foglalkozó szolgáltatása. A Nézőpont Intézet a jelenlegi magyar kormány egyik házi kutatócége, amely többnyire a kormány megbízásából készít közvéleménykutatásokat. Az oldalon olyan anyagok jelennek meg, amelyek bizonyos híreket, véleményeket a Nézőpont Intézet, továbbá más kormányközeli kutatócégek adataival, illetve a kormányhoz köthető oldalak ellenhíreivel igyekszik cáfolni. Elképzelhető, hogy egyes esetekben egyébként az oldal igazat ír, ám egy oldalnál, főleg egy újonnan indulónál mindig érdemes megnézni, hogy az oldalt kik készítik, kinek a megbízásából készítik, kikre hivatkoznak és mi lehet ezzel a céljuk. A FactCheck nyilvánvalóan a kormány propagandájának egyik eszköze.


3 / 5. Minek nevezzük ezt az oldalt?

Ha nem tudod elolvasni a képet, kattints hogy felnagyítodjon!

A grafikonokkal való manipuláció az álhír- és hazugságterjesztés egyik legrégebbi, leghatásosabb, ám igen nehezen felismerhető formája. A Magyar Idők grafikonján, ha el is fogadjuk a kutatás eredményeit, akkor is a 21 százalékban a kormány szándékával ellentétes választ adók aránya már-már komikusan rossz arányban van feltűntetve. A kördiagramon (fánkdiagram) a 21 százaléknak több mint a kör ötödét kellene elfoglalnia, ehelyett olyan, mintha valójában csak öt százaléknyian szavaztak volna a kormány ellenében. 


4 / 5. Miért nincs rendben ez a grafikon?

Ha nem tudod elolvasni a képet, kattints hogy felnagyítodjon!

A világon számos olyan oldal létezik, itthon például a Hírcsárda, amely vicces, szórakoztató stílusban, és egyáltalán nem rossz szándékkal közölnek álhíreket közéleti témákban, hanem azért, hogy felismerjük, hogy néha milyen nehéz felismerni a való élet abszurditása és annak kicsavarása közötti keskeny mesgyét. Hatásuk abban rejlik, hogy ezek a hírek akár még igazak is lehetnének, el tudjuk képzelni, hogy megtörténhetnének, mégsem történtek meg. A magyar közéletben számos olyan valós hírt olvashatunk, amelyről azt mondjuk, hogy akár a Hírcsárdán is megjelenlehett volna, annyira valószerűtlen. Sokan pedig komolyan veszik ezeket a híreket, ezzel pedig komikus helyzetbe kerülhetnek a barátaik előtt. Ezeknek az oldalaknak az egyik célja a szórakoztatás, másik célja pedig az álhíreken keresztül való nevelés a józan, kritikus gondolkodásra.


5 / 5. Mi a baj ezzel a hírrel?

Ha nem tudod elolvasni a képet, kattints hogy felnagyítodjon!